A mellfelvarrás (implantátummal vagy nélküle) hagyományos metszései több heget eredményeznek. A bimbóudvar körül, attól lefelé a mell alatti redőig és itt is haránt irányban sokszor a szegycsont felé tartva és a hónalji redőt is elérve. Ez az un. „maciszáj”-heg, hivatalosan fordított (invert) T heg. Ez azonban nem szükséges minden esetben, még ha sokan mindig ezt alkalmazzák is. A mellfelvarrás és implantáció megoldható egy a bimbóudvar körül futó heggel is. Ez a centrális mellfelvarrás vagy circumareolaris mastopexia.

A műtétnél a mell bimbóudvarának peremén hatolunk be és a mirigy felszabadítása után az implantátumot, vagy a mellizom hártyája alá, vagy részben a mellizom alá (dual plane) helyezzük be. Ezt követően a mirigyet belső öltésekkel a mellizomhoz varrjuk, majd a bimbóudvar körüli mirigyszövetet több rétegben részben körkörösen részben átlósan vezetett fonalakkal összehúzzuk (purse string suture). A mellbimbó körüli heg így többszörösen kerül tehermentesítésre és vékony, vonalas heg formájában gyógyul. A mell mirigyszövetének szerkezete és a hegesedés mértéke befolyásolhatja a megkisebbített bimbóudvar esetleges kinyúlását, azonban az esetek nagy százalékában ez a technika ideális formát és heget biztosít.